A TÖRTÉNET a házfalak mögött

2014 őszétől 2016 januárjáig új tevékenységformákat próbálhattam ki, mint az Ég-Ígérő Ház Alapítvány által működtetett Kreatív Kincses Kuckó (alternatív napközbeni ellátó) vezetője, adminisztrátora, programszervezője.

A pedagóguspályán eltöltött 17 év után jött egy olyan lehetőség, amely teljes megújulást, másfajta tapasztalatokat, képességek és kompetenciákban való jártasságot ígért és igényelt. Egy alapítvány létrejöttében, illetve az általa működtetett családi napközi és alternatív napközbeni ellátó vezetésében vállaltam aktív szerepet. Szervezési feladatokat, gyors megoldásokat, az összefüggések átlátását, a célközönség aktivizálását, menedzselési feladatokat, titkári teendőket láttam el egy személyben. Ezek mellett gyógypedagógiai fejlesztő órákat, foglalkozásokat is tartottam egyéni és csoportos formában, vezettem kreatív kézműves foglalkozásokat, szerveztem születésnapi zsúrokat, tartottam nyári napközis táborokat.

Segédkeztem az Alapítvány létrehozásában, a tárgyi, személyi feltételek megteremtésében, a családi napközi és az alternatív napközbeni ellátó programjának kidolgozásában, az engedélyek megszerzésében, a ház programjainak kialakításában, megszervezésében, lebonyolításában. Ilyen sokrétű tevékenységet még sosem csinálhattam, a fantáziám, a kreativitásom bátran szárnyalhatott, minden pillanatát élveztem. A pályám legintenzívebb, leginspirálóbb időszaka volt, amiért örökké hálás leszek, hogy lehetőséget kaptam mindezen képességeim kipróbálására, fejlesztésére. Mindezeket összevetve, a gyerekek és szüleik igényeit a középpontba helyezve, teljesen más tevékenységi formákat, tartalmakat kipróbálva tudtam megújulni pedagógusként, emberként.

Egy közeli kisvárosban talált ránk az Égigérő Ház épülete, amely a Tisza partján egy régi polgárház volt tágas belső terekkel. Nagyon nehéz volt megnyerni a helyiek bizalmát, felkelteni az érdeklődésüket, mert egy kisebb közösségben, ahol ráadásul legféltettebb kincsüket, kisgyermekeiket bízzák rá a szülők számukra idegen emberekre, jogos a kezdeti bizalmatlanság. Nagyon sok nyílt napot, kézműves foglalkozást, kutyás programot szerveztünk, koncerteket a hatalmas és gyönyörű kertben, sok csongrádi ismerősünk volt, illetve mindenben a maximális minőségre törekedtünk. Így is másfél évbe telt, mire állandó, visszajáró vendégeink lettek, teltházas programokkal. Az igény felkeltése és megmutatása után jöttek rá a helybeliek, hogy bizony kevés lehetőségük van a városban nagyobb, családias légkörben eltölteniük szabadidejüket. Nagyon jó ismeretségek, sőt barátságok alakultak ki gyermekek és szülők között egyaránt.

Állandó csapatként hárman voltunk, azonban színes programkínálatunkat úgy tudtuk felkínálni, hogy teret és lehetőséget adtunk pedagógusismerőseinknek új helyzetben kipróbálni magukat. 

A fentebbi képet (Karla Gerard egyik képének másolata) barátnőmmel festettük fel az Égigérő Ház bejáratának főfalára. Az egész ház a gyermekközpontúságot, a vidámságot, családias légkört tükrözte.

2015-ben a nyári szünet minden hetére szerveztem nyári napközis táborokat, egyhetes turnusokban, amelyekre legnagyobb örömünkre nagyon nagy igény mutatkozott. Sorrendben írom le a táborokat: az Égigérő Ház napközis tábora, Mesetábor, evangélikus hittantábor, Játékos Mancsok kutyás tábor, Alkotóka kézműves tábor és saját magam tartottam két Kincskereső kalandtábort.

Ahhoz, hogy tudjam, mit is jelent a családi napközi fogalma, megvalósítása a gyakorlatban, 2015-ben elvégeztem a Családi napközi működtetője tanfolyamot. Ezek mellett szakmai eszköztáram bővítése érdekében ugyanebben az évben elvégeztem a Meseelemzés alapfokon és a Rajzelemzés alapfokon tanfolyamokat.

Sajnos, külső tényezők miatt számomra csak másfél évig tartott ez a minden szempontból megújulást, intenzív élményeket adó szakasza pedagógus pályámnak.

A szívemben azóta folyamatosan élt, létezett az Égigérő ház, s ahogy lehetőségem lett saját fejlesztőkuckóm kialakítására, nem volt kérdés, hogy mi lesz a neve, minek a szellemiségét fogom továbbvinni.